St. Julian's Bay Hotel

 


A Máltán töltött idő alatt a napjaink legtöbbjét a St. Julian’s Bay Hotelben töltöttünk. A munka kezdete kicsit nehézkesen indult, de ahogy telt-múlt az idő, egyre jobban belejöttünk. Három műszakban kellett dolgoznunk. A reggeli műszak 7.00-12.00 tartott, ahol első sorban reggeliztetés volt a feladatunk. Üdvözölnünk kellett a vendégeket, segíteni kellett a konyán dolgozóknak a tányérok elrakásában, majd miután a vendégek elhagyták az éttermet, le kellett törölnünk utánuk az asztalokat. Az első két hétben mindig párban dolgoztunk a reggeli műszakban, idővel viszont már egyedül is el tudtuk látni a feladatokat. A következő műszak az első délutáni műszak volt, ez 12.30-17.00 tartott, ahol a legtöbb időnket a recepción töltöttük a vendégek bejelentkeztetésével. Ebben a műszakban néha a takarítók és a szobalányok segítése, illetve a szálloda részére történő kisebb-nagyobb bevásárlás volt. Ezeken kívül volt egy esti műszak is, ahol minden időnket a recepción töltöttük. Meg kellett oldanunk a vendégek problémáit, be- és ki kellett őket jelentkeztetni, illetve kasszázási feladatokat láttunk el.

A munkahelyen más-más nemzetiségű embereket ismertünk meg (olasz, görög, máltai, francia, német), akik a kollégáink voltak. Mindannyian kedvesek és segítőkészek voltak hozzánk.
Sok hasznos dolgot tanultunk és tapasztalatot szereztünk. Saját szemünkkel láthattuk, hogy valójában hogyan is működik pontosan egy szálloda. Például, a dühös vendégek kezelése, bejelentkeztető lapok kitöltése, becheckolás. A kisebb nehézségek és a nehezebb napok ellenére nagyon jól éreztük magunkat a St. Julian’s Bay Hotelben. Örülünk, hogy itt tölthettük a gyakorlatunkat.

 

Írta: Dzseni és Zorka

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Balzunetta Csapata

Kép
  Amikor elkezdtük a munkahelyün való tevékenységeket rögtön szembesültünk azzal, hogy nem egy szimpla pincér helyzetbe kerültünk bele, hanem egy kisebb családi hangulatú csapat részese lettünk. Nagyon kedvesek voltak velünk a munkatársaink a kezdettől fogva. Mindenben kisegítettek és egy másodpercig nem kellett azt érezzük, hogy szorongunk. Teljesen nyitottak voltunk és attól függetlenül, hogy dolgoztunk, nagyon jól éreztük magunkat. Ha volt időnk, az éppen szóló zenékre elkezdtünk közösen táncolni és énekelni. Egyszer sem fordult meg a fejünkben, hogy esetleg rossz döntést hoztunk ezzel a munkával kapcsolatban. Pincérek voltunk, ételek és italokat vittünk ki főképp a vendégeknek, Hanna a pultnál is dolgozott mixerként. Rendeléseket vettünk fel, bort nyitottunk és kóstoltattunk. Általában majdnem egész héten voltak esténként zenészek akik élő zenével kísérték az éjszakát, ezzel szórakoztatva a nálunk étkező vendégeket és természetesen minket és a Balzunetta-ban dolgozókat. Voltak Jazz
További információk

Busy Bee Sliema, Bogi

Kép
  Én kezdtem legkésőbb a munkát, mert én két szabadnappal kezdtem. Eléggé stresszeltem, mert mindenki már dolgozott a többiek közül, és mesélték kivel mi történt, én pedig próbáltam nem túlgondolni. Az első munkanap borzasztó nehéz volt. Nagyon elfáradtam, mert nem voltam hozzászokva ahhoz, hogy egész nap talpon legyek. Az elején még csak asztalokat szedtem le, és takarítottam, majd ahogy belejöttem, fogadtam a vendégeket, és italokat is rendelhettem. Ezt egy tablettel csináltuk. A Munkahelyemen rengeteg tradicionális Máltai ételt, italt, péksütit és desszertet lehetett kapni. Amiknek a nevét elég nehéz volt megtanulni. Általában délelőtt tíztől délután hatig dolgoztam felváltva Virággal, de volt olyan is, hogy háromtól zárásig, azaz negyed tizenkettőig. Ebédidőben, és este rengetegen voltak. Sokszor előfordult, hogy az ajtóban állt a sor, mert teltház volt. Szerencsére idővel hozzászoktam a pörgéshez, és hasznos tagja lehettem a csapatnak. Hihetetlen élmény volt. Ezt legfőképpen a mun
További információk

Busy Bee Sliema, Virág

Kép
  A máltai szakmai gyakorlatomat a Busy Bee Sliema kávézóban töltöttem. Számomra az egész egy új dolog volt, mert nem hogy felszolgálnom kellett, amit még sose csináltam ezelőtt, de mind ezt angolul kellett kivitelezni, amivel természetesen nem volt probléma, de még is hozzá kellett szokjak és ez számomra egy új, izgalmas élmény volt. Természetesen sokat aggódtam hogyan fogok teljesíteni, milyenek lesznek a munkatársak és a vezetőség, de ezek az aggodalmak mind feleslegesek voltak. Amint bementem az első napomon, egy rendkívül barátságos csapattal találkoztam. Az első napomon körbe vezettek, elmondták mit hol találok és az asztalok számozását is bemutatták, ami fontos volt a rendelés felvétele és kiszolgálása szempontjából. Itt még arra kértek, ne vegyek fel rendelést, inkább szóljak egy másik munkatársnak. Az első hetem úgy telt, hogy megszoktam a helyet, mit hol találok és a felszolgálandó ételt vagy italt pontosan hova kell vinnem. Ezalatt az idő alatt nagyon jóban lettem a munkatár
További információk